Sokszor „mantrázom” azt a mondatot, hogy minden tudás, minden információ amire szükségünk van, már most a rendelkezésünkre áll.
Úgy érzem, hogy megérdemel ez a mondat egy külön bejegyzést – vagy akár még többet is 😉 -, hiszen érdekes dolgokra igyekszem felhívni a figyelmed.
A nyitottságomnak, az örök kíváncsi, érdeklődő énemnek hála a világegyetem/az univerzum/vagy az önvalóm/esetleg a szellemi aspektusom megmutatja mindazt, amit érdemes tudnom, aminek a befogadására, felismerésére készen állok.
A történetet pedig, amelyet most elmesélek, a „mindent tudó” részemen keresztül tapasztaltam meg. (Egyébként Neked is van ilyen részed.😉)
Hosszú éveken keresztül tanultam oroszul. Jól beszéltem a nyelvet, hobbiból orosz újságokat fordítottam, egy bolgár lánnyal leveleztem. Majd évtizedek teltek el úgy, hogy nem használtam a tanultakat. Nem is olyan régen, egy szép napon – a jó ég tudja, hogy miért (talán azért, hogy írhassak róla 😉) -, az jutott az eszembe, hogy sem olvasni, sem írni, sem beszélni nem tudok már oroszul. Azt éreztem, hogy eltűnt mindaz a tudás, amivel rendelkeztem.
Másnap reggel ébredés után nem sokkal, automatikusan jöttek elő szavak, mondatok orosz nyelven. Anélkül, hogy gondolkodtam volna rajta.
Fontos kihangsúlyoznom, hogy ez reggel történt. Akkor még sokkal tisztább a világegyetem energiamezejével való kapcsolatunk. Még nem „pörög”, „szövegel” az elménk.
Így az előző napi felvetésemre meg is kaptam a választ, miszerint ez a tudás nem veszett el. Sőt, bármiről is legyen szó, amit évek alatt esetleg „begyömöszöltünk” a fejünkbe, megtanultunk, gyakorlással elsajátítottunk; látszólag pedig tökéletesen elfelejtettünk, valójában bármikor előhívható. Akár ismétlés, gyakorlás nélkül is.❗
Hiszen, minél tisztább kapcsolatunk van az energiák szintjén a világegyetemmel, a tudás is annál könnyebben felidézhető.
Ha egy icipicit tovább morfondírozom, mennyi kérdés merül fel bennem! Lássuk szépen sorban!
Amennyiben ezeket a látszólag eltűnt ismereteket fel tudjuk idézni, akár egy korábbi életben megtanultak is előhívhatók? Többen beszámoltak már arról a klinikai halál állapotából visszatértek közül, hogy előzőleg nem birtokolt tudást fedeztek fel magukban. Nyelveken kezdtek el beszélni, új készségekre, képességekre tettek szert, látszólag varázsütésre.
Nem lehet, hogy előző életbeli tudás, vagy (hogy még jobban összezavarjalak😃) párhuzamos életből származó tapasztalatok váltak elérhetővé?
Esetleg hozzáfértek és „szemezgettek” a világmindenségben megtalálható valamennyi tudásból?
Miért is ne lehetne mindez lehetséges?!
Oké, „visszatérek” a materialista világba, és összefoglalom mit sikerült a témában felfedeznem.
Jelen életünkben megtanultak – még ha látszólag mindent el is felejtettünk – ismétlés, gyakorlás nélkül is felidézhetők. Bár, mivel sokkal inkább gondolkodó egyénként vagyunk itt jelen a sűrű energiában, ez a képesség most még korlátozottan áll rendelkezésünkre. Minél tisztábban létezünk emberi testben itt a Földön, annál gyakrabban és hosszabb ideig elérhető számunkra a világegyetemben fellelhető valamennyi információ.
Ha már így belelendültem, a következő bejegyzés egy, a témához kapcsolódó újabb történetet dolgoz fel. Tarts velem!
